Rég tovatűnt ifjúságom
Múlt vizén úszik felém,
Friss, mint a tündérkirálynő
Homlokán a diadém.
Régi balatoni nyarak,
Emlékük vérpezsdítő,
Még nem tudtuk, milyen hurkot
Vet nyakunkba a jövő.
Felnőttnek hittük magunkat,
Mint mindig a siheder,
Nem tudtuk, hogy az igazi
Felnőttség milyen teher.
2017. június 25., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése