Sokadik közös Tavaszunk
Virágba borult,
Emlékeinkkel díszíti
Kertünket a Múlt.
Örömünk a verseimben
Röppen szerteszét,
Amíg élünk, nem engedjük
El egymás kezét.
Sokadik közös esztendőnk
Szelíd, tiszta tó,
Imádok a férjed lenni,
Drága Anikó!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése