Nem ment el innen sehova.
Lelkünk mélyén ma is ott van,
Szíve a szívünkkel dobban.
Felhorgadhat ezer érdek,
Amit adnak,
Annyit érnek.
Ordíthat bármi hatalom,
Végül elrejti egy halom.
Lettünk,
Voltunk,
Vagyunk,
Leszünk;
Sose jöttünk,
El se megyünk.
Sokszor elvéti a lábunk,
De mindig visszatalálunk.
El nem árul minket soha
A bronzkor Boldogasszonya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése