Vízöntő zord sziklái közt
Rohan az Idő,
Zuhatagok sora bukkan
A ködből elő.
Végzet-jövők holtágain
Állandó a tél,
Entrópia-dallamokat
Üvöltöz a szél.
Gyors, ködös ágakban van a
Teremtő erő,
Csak ismeretlen vizeken
Születik jövő.
A Múlt, ha nem jól ismerik,
Csupán szemfedő...
Vízöntő zord sziklái közt
Rohan az Idő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése