Világ végi rút, csepegő,
Sárdagasztó ónos eső...
Fent világ-uraló métely;
Lent didergő apró
Kétely.
Tócsákba gyűlt tévedések
Felszínén vékony jégkéreg.
Világ végi rút, csepegő,
Sárdagasztó ónos eső...
Vén fellegcsoport kínálgat
Tudatrontó vakcinákat,
S rossz fantasy regényeket
Szégyenítő jeleneket
Prognosztizál a sötétség.
Millió műanyag rémség
Les nézőre, olvasóra;
Virul a halálkultúra...
Világ végi rút, csepegő,
Sárdagasztó ónos eső...
Volt már két világháború,
De mára sem lett nagykorú
A világ.
Ami keserű,
Az még mindig "törvényszerű",
S virtuális pénzhatalom
Gubbaszt fenn a sztrátoszokon,
Mint dögön a csapzott fejű,
Kopasznyakú vén keselyű
Közös jövőnket vámolva,
És a profitot számolva...
Világ végi rút, csepegő,
Sárdagasztó ónos eső...
Degenerálódó világ
Lépten-nyomon csalja magát;
Kitagadva minden csoda,
S zajlik a sivár, ostoba
Bárgyú ,kutyakomédia:
A fogyaték forradalma...
Világ végi rút, csepegő,
Sárdagasztó ónos eső...
Önpusztító kultúrában,
Csiricsáré csatornában
Mérges doktrína tenyészik,
A Jövő száz sebből vérzik,
És profit-fullánkos végzet
Oltja az emberiséget...
Világ végi rút, csepegő,
Sárdagasztó ónos eső...
Jönni fog...
Jön még
Változás...
Lesz hatásra -
Ellenhatás...
A mai mocsokáradat
Talál majd Jövő-gátakat,
Ahol minden szenny fennakad,
És az ember -
Ember marad.
Akármilyen terebélyes,
A Jó örök,
A rossz véges...
Távlatokat nem feledünk,
Túlélünk,
Ha Élni merünk.
Ha fecsegjen a recsegő,
Nyikorgó
Rossz,
Vén túlerő...
Világ végi rút, csepegő,
Sárdagasztó ónos eső...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése