Hunor és Magyar egykoron

Hunor és Magyar egykoron;

Távoli mítosz-partokon

Szert tevének férfi-övre,

Pattannak felnőtt-nyeregbe.

Szarvas jön Jövő képben,

Űzik Idő erdejében.

Hunor és Magyar egykoron

Idő-rengetegben oson.

Gonosz, tüskés szkepszis-ágak;

Hunor és Magyar szétválnak.

A csalóka Történelem

Mélyebb, mint minden sírverem.

Hunor és Magyar egykoron

Tudták, honnan ered a Nyom,

De azt nem, hogy hová vezet

A hiányos Emlékezet.

Profán csapdák erdejében

Kocsmává züllik az Éden...

Hunor és Magyar egykoron

Indultak egy igaz Nyomon.

Ma mindketten - mint szellemek,

Templomrom fölött lebegnek.

Vagy újraszenteljük hamar,

Vagy belepi a rőt avar.

Halál-soron?

Jövő-soron?

Hunor és Magyar egykoron...