Most még csak kér a zsarnokság,
Most vessük rá a zabolát.
Most még csupán érzékenyít,
Majd ha hatalmon lesz, fenyít.
Már csikorog a szakadék,
Ordítozik a söpredék.
De még csak kér a zsarnokság,
Csak hadd rimánkodjon tovább...
Lelkünk oltára épen áll,
Nem villanypásztor prédikál,
Belső cenzúra nem lüktet,
Nem írják át Szerelmünket...
Még lehetünk
Anyák,
Apák;
Most még csak kér a zsarnokság...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése