2020. január 13., hétfő

Elfeledhetjük Trianont valaha?

Elfeledhetjük Trianont
Valaha?
Aligha!
Összetartozásunk egyik
Legerősebb
Alapja...
Az eltelt száz szűk esztendő
Mára
Azzá
Avatta.

Eltespedünk megalkuvó "érveken"?
Elfogadjuk véglegesnek?
Nemigen.

Senkire sem haragszunk,
Senkit sem gyűlölünk,
De -
Nem feledünk...

Közép-Európa
Azóta beteg -
Fojtogatják
Gyűlölködő
Trianon-fellegek...

Elfeledhetjük Trianont
Valaha?
Aligha!
Jelkép lett,
De nem Isten stalluma,
A nyugat pökhendi cinizmusának
Örök
Szimbóluma.

Elfogadjuk, ha körtefán
Rohadt som terem?
Belenyugszunk mindörökre?
Nemigen.

Volt sátándíszes, megkésett barokk,
Meg álszent, poshadt béke-szólamok...
Nyakkendő mögül villant az agyar...
"Nem számít, ha pár százezer magyar..."

De
Román,
Szlovák,
Szerb
Se számított,
De arról a nyakkendős banda
Hallgatott...

Területrablás...
Lélekmérgezés..
Betolakodni legyen mindig
Elegendő
Rés...

Elfeledhetjük Trianont
Valaha?
Aligha!
Nincs hozzá jogunk.
Magyarok vagyunk.
Ha élni akarunk,
S tudunk,
Magyarnak
Megmaradunk....

Úrrá lesz az Idő
Ilyen sebeken?
Nemigen,
Mert
Erkölcsileg
Törvénytelen...

Az asszimilánst nem bántjuk,
Szánjuk...
Már nincs ékezet a nevén...
Idegen létbe bitangolt
Szegény...

A Történelem hüllőbőre érdes,
Hullik
A gyenge,
A gyáva,
A férges...

Elfeledhetjük Trianont
Valaha?
Aligha!
Míg a Kárpát-medencében
Nem lesz valódi
Szép,
Közös Haza,
Addig nem...
Utána - béke poraira...

Itt egy
Üdvösség
Nem elég...
Egy nép sem lehet
Puszta töredék...

A svájci példa is kevés,
Itt Svájcabb kellene...
Hogy a Kárpátok alatt
A Jövőnek legyen elég
Helye...

Egyszer még összefogunk
Itt a Kárpát-medencében
Építünk majd
Gondosan és szépen,
Sok nyelven -
Egy békében...

Építünk
Házat,
Szépet,
Tágasat,
Nagyot...
De abban a partiban
A nyugatnak
Nem osztunk
Lapot....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése