Forr a levegő,
Vén Idő homályos arcán
Újabb nyár-redő.
Sűrű katlan,
Mozdulatlan,
Őrjöng a Napunk;
Fővünk,
Sülünk,
Izzadunk, de
El nem olvadunk.
Büszkén, hetykén triumfálva
Tombol a meleg,
El akarja feledtetni
Végleg a telet.
Szirénázó vészjelzések
Utcán csuklanak,
Mentőkocsik rohannak el
Az ablak alatt,
Légbőlkapott rosszhír-tömeg
Felénk törne át,
Egy gombnyomással zárjuk el
A hisztériát.
Van Jelenünk
Van Múltunk és
Lesz majd
Holnapunk;
Fővünk,
Sülünk,
Izzadunk, de
El nem olvadunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése