Megmaradtunk a Tavaszban

Megmaradtunk a Tavaszban
Közel negyven éve;
Azóta is szerelmesen
Nézünk fel

Az Égre.

A Szerelem nem hajlandó

Változni a testtel,

Meghittebb és bölcsebb lesz, de

Öregedni restell.

Évtizedek,

Őrültségek

Szerte rohangálnak;

Mi maradunk

Szerelmes és

Boldog

Házaspárnak.

A Május mindent elvisel

A Május mindent elvisel,

Nem is küzd soha semmivel.

Tavasz zsong,

Gólya kelepel;

Boldog nyugalomra nevel.

A háttérben nagy egomán

Pózol sánta kehes lován,

Új uraság megy a bálba,

Régi uraságot váltva,

Bosszú-birka bőszen béget,

Bosszú-hóhér múltat éget.

A régi  volt jóval hosszabb,

Ez meg talán - sokkal rosszabb.

A bajtömeg majd megrohan,

De most még mindig 

Tavasz van.

Virágzik,

Süt a Nap,

Élek;

Hozhat még jót is 

Az Élet.

Sosem cserélnék senkivel,

A Május mindent elvisel.

Te vagy a létem célja és oka

Te vagy a létem
Célja és

Oka.

Szemedbe nézni mindennap

Csoda;

Boldog vagyok, 

Mert nem hagysz el

Soha.

Személyes szuverenitás

Személyes szuverenitás;
Szerelem,
Munka, 

Alkotás.

A peremvidéken állni,

De mindent felülről látni.

Kint ébrednek bajok, gondok,

Triumfálnak a bolondok.

Nem kell anyagelvű csődör,

Lelke nincs, az agya kőből,

Nem kell ateista jérce,

Csak Isten marad a mérce.

Ezután sincs megalkuvás;

Személyes

Szuverenitás.

A Szerelem fedélzetén

A Szerelem fedélzetén
Mindig kormányos

A Remény.

Ha alattomos viharok

Undok szótömege ropog

Az ostoba külvilágban,

Megtart a helyes irányban.

A zátonyokat kerüli,

Az átjárókat megleli

Közel negyven esztendeje.

Élünk

Általa és

Vele.

Újabb vihar készül máris,

Szükség lesz rá ezután is.

Drága Kicsi Feleségem!

Míg vagy,

Élhet 

A Reményem.

Kormányos marad a Remény

A Szerelmünk fedélzetén.

Nyugtalan májusi éjben

Nyugtalan májusi éjben

Reszket a vén Hold az égen.

Milliárd éves tévutak

Felé hullócsillag mutat.

Sötét utca áram nélkül;

A világ pusztul vagy épül?

Mindez megtörtént már?

Régen;

Nyugtalan májusi éjben.

Hőbörgő majomemberek

Hőbörgő majomemberek

Bömbölnek hülyeségeket.

A Tisztesség szamárháton,

Bosszú-ripacs szabadlábon.

Üres síron száraz mirtusz;

A Palota helyén cirkusz.

Celebek koncra csődülnek,

Balekok megdicsőülnek.

Hazugságot nem rejt festék;

Ünnepel a kicsinyesség.

Tombol minden szökött beteg;

Hőbörgő majomemberek.