Önjelölt csúcs-értelmiség

Önjelölt csúcs-értelmiség
Kántál rossz feketemisét,
A világfát nem tiszteli,
Csak rázza,
A Magyarságot nem érti,
Hát legalább

Gyalázza.

Pózát még mindig viseli

De már nem hódolunk neki,

Nárcisztikus gőgje mindig

Megsértve,

De hiába.

Nem szavazunk,

Nem megyünk

Nem ereszkedünk

A pokolba le

Érte.

(Retirálj,

Retirálj

Világpolgár-óperencia hegyéig

Meg se állj;

Hamisított 

Félisteni

Műanyag pulpitusodról,

Ha kedved van,

Onnan kiabálj!

Búsulhatsz,

Mint a marabu,

Lehet fejeden koszorú,

Lehet rajtad ezüst, arany

Vagy rózsaszín

Pléh-masni;

Nem félünk és

Nem üldözünk,

Nem utálunk,

Vállat vonunk,

De amit írsz,

Nagyon ritkán,

Jobb híján és 

Nagyon csínján

Fogjuk 

Néha olvasni.)

Domesztosszal mosott jellem,

Küzd a magyarságunk ellen,

Károg, mint az éhen maradt

Vén kánya;

Azt képzeli, hogy

Majd egyszer

Bocsánatot kér tőle

A Hazája.

Ateista sztrátosz-urak

Fényes tömegében mulat;

Pénz-démonok

Csiklandozzák,

Becézik;

Ha a pénzhatalom-cenkek

Között önmagával henceg,

Úgy gondolja

Biztosan

Le nem nézik.

(Retirálj,

Retirálj

Világpolgár-óperencia hegyéig

Meg se állj;

Hamisított 

Félisteni

Műanyag pulpitusodról,

Ha kedved van,

Onnan kiabálj!

Búsulhatsz,

Mint a marabu,

Lehet fejeden koszorú,

Lehet rajtad ezüst, arany

Vagy rózsaszín

Pléh-masni;

Nem félünk és

Nem üldözünk,

Nem utálunk,

Vállat vonunk,

De amit írsz,

Nagyon ritkán,

Jobb híján és 

Nagyon csínján

Fogjuk 

Néha olvasni.)

Idegen nótától hevül,

Besenyők elől menekül,

Deheroizáló mérget

Facsargat

Urál hegyéből

Multi-reklámokkal ékes

Fatálba;

Utazgathat akárhova,

Szúnyog módra röpködhet

A világba;

Szegény sose veszi észre,

Napról napra,

Évről évre

Egyre inkább 

Csak maga lesz

Önmagába

Bezárva.

Lesántított történelem

Lesántított történelem

Ballag fel az Idő-hegyen.

Migrén-doktrínáktól kába,

S fáj a forrásszegény lába.

Ködös nyomait szemléli,

Kontár orvosait féli.

Fantázia-vitaminok

Hiánya miatt vicsorog,

Feje dogma-lében ázik,

Elmélet-gyógyszertől fázik,

Akadémikus receptek

Mellékhatásától reszket,

Folyton álarcokat visel,

Eszme-kényszerzubbonyt cipel.

Vánszorog szegény a hegyen;

Lesántított történelem.

Bátortalan szép pannon kikelet

Bátortalan szép pannon kikelet,

Esőt hoznak ránk a pogány szelek.

Valahol még acsarkodik a tél,

Azt képzeli, hogy újra visszatér.

De vicsoroghat fagyok csőcseléke,

Tavasz kell nekünk,

Nyugalom és

Béke.

Bátortalan szép pannon kikelet,

Nem akarunk fagyot és hideget.

Ami szép, mind maradjon meg

Nekünk;

Magunk útján,

Nem másokén megyünk.

Isten bennünket sosem hiteget;

Bátortalan szép

Pannon

Kikelet.

Óra-állítgatás újra

Óra-állítgatás újra;

Hogy az ördög meg nem unja.

Fantom-milliárdok miatt

Egy órával többet mutat

Az átkozott kronométer,

Buta hajsza,

Jogos kétely.

Időérzéknek nagy pofon,

Az Egészség veszi zokon.

Mért nem látja "fenn" az ember,

Hogy teljesen értelmetlen?

Csöpp megtakarítás sincsen,

S mint a nemlétező kincsen

A mesebeli ostobák,

Csócsálódunk rajta tovább.

Az óraállítgatás ma

A hülyeség szimbóluma,

Hogy a civilizáció

Tetején nincsen ráció,

Hogy nagy baj van a toronyban,

Pénzhatalom kongva koppan.

Az ördög soha nem unja,

Óra-állítgatás újra.

Boldogasszony öröksége

Boldogasszony öröksége
Nincs világra tárva,
Nyelvünk ősi mivoltába

Van mélyen bezárva.

Zivataros évszázadok

Vágtattak át rajtunk,

Elfelejtettük, hogy miért

Vagyunk, hogy mit tartunk.

Tettünk magunkért,

Mások is

Sokat tettek értünk;

Lassan eszünkbe fog jutni,

Mi a küldetésünk.

Boldogtalan évezrednél

Több egy boldog óra;

Szüksége van a világnak

Jó Tettre,

Jó Szóra.

A Régmúltnak nem sikerült,

Nézzünk hát előre;

Rajtunk áll, hogy a Régmúltnak

Lehet-e

Jövője.

Nem számít buta hatalom,

Sem a rohadt alma,

A jótettnek önmagában

Rejlik a jutalma.

Az Ember célja

Isteni;

Boldogság, meg

Béke;

Ebben rejlik Boldogasszony

Legfőbb öröksége.

Doktrínák, hazug kánonok

Rántanának félre;

Nem hallgatunk csábításra,

Felnézünk az

Égre.

Az Út még nincs kikövezve,

Jó nagyokat döccen;

Tiszta célba nem jutunk, csak

Tiszta eszközökkel.

Ha majd minden Nemzet majdan

Együtt néz az

Égre;

Előkerül Boldogasszony

Egész öröksége.

Vízöntő nem tömeg-ember

Vízöntő nem tömeg-ember;

Konvenciókat nem kedvel.

Felelősségét vigyázza,

Másokra át nem ruházza.

Végzet nyomában nem "halad",

Mindig öntörvényű marad.

Önfeladás soha nem kell,

Vízöntő nem tömeg-ember.

Vízöntő nem áll a sorba

Vízöntő nem áll a sorba,

Megalkudni nem fog soha.

Maga kedvére muzsikál,

A szekértáborba nem áll.

Szamárlétrát be nem fogad,

Doktrínákra semmit nem ad.

Bármit mondjon a hivatal,

Mindig tudja, hogy mit akar.

Jól látja, mi minden csorba;

Vízöntő nem áll a sorba.