Per aspera ad astra

Per aspera ad astra,
Szállj igaz dal,
Magasra
Áradj szét 
A szárazföldre,
Óceánra,
Síkságra meg

Havasra.

Per aspera ad astra,

Ne nézz rangra,

Se kasztra,

Ne nézd,

Hogy az

Igaz Jövő

Mindig el van halasztva.

Per aspera ad astra,

Ne adj hamis malasztra,

Ne hagyd, hogy

Az értékeket

Előled befalazza.

Per aspera ad astra,

Ne ess dogmában hasra,

Ne szállj giccses palotára,

Se csiricsáré kasra.

Per aspera ad astra,

Ne félj, hogy nem sikerül,

Hogyha senki nem mer,

Akkor

Neked kell majd

Egyedül.

Per aspera ad astra,

Csillagúton előzni,

Most már a legyőzhetetlent

Kell

Örökké

Legyőzni.

Kertünkben sok kismadár

Kertünkben sok kismadár,
Élvezik, hogy itt 
A Nyár;
A legtöbbje
Évek óta
Itt lakik, vagy

Visszajár.

Hangos kis madársereg,

Fészkek feketéllenek,

Valamelyik 

Minden percben

Csipog,

Csacsog,

Csicsereg.

Kertünkben sok kismadár,

Itt lakik, vagy

Visszajár;

Tudom, hogy már

Irigykedik

Miattuk

Sok régi

Nyár.

Platón átlátott a szitán

Platón átlátott a szitán;

Bármit szólt sok köpcös titán

Felől hivatali nóta,

Akármit hazudtak róla.

Sok ezer éves a sablon:

Gonosz, aki nincs hatalmon,

De aki éppen kormányoz,

Mindig erkölcsi áldást hoz.

A hatalom ezt lihegte,

Platón egy szavát se hitte.

Csak abban hitt, amiben kell:

Valahol

Létezik

Isten.

Minden propaganda silány.

Platón átlátott a szitán.

Az Életet ma is járom

Az Életet ma is járom,

Örömömet megtalálom.

Hogyha "úri lócsiszárok"

Öntelt szája felém károg,

S undok médiaközhelyek

Manírjában rám nyekereg,

Hogy sokkal fontosabb nálam;

Legfeljebb vonom a vállam.

Életerőm,

Hitem,

Korom;

Hülyékkel nem vitatkozom.

Ballagok az 

Élet hátán;

Sok értelmes

Munka vár rám.

Van

Otthonom,

Drága Párom;

Az Életet ma is járom.

Újra visszaosont a nyár

Újra visszaosont a nyár
Fülig érő szájjal;
Június lepergett. Mától

Már július szárnyal.

Gyorsan újra felkötötte

Hőség-vitorláját;

Fújja már teli torokból

Rekkenő nótáját.

Szélben szálló öröm-rongyok

Most szegre akadnak;

Rejtélyek és válaszutak

Árnyékban maradnak.

Ásító nyugalom pattan

Minden reggel frissen;

Előbb-utóbb majd kiderül,

Mit akar az Isten.

Hazugságból katedrális

Hazugságból katedrális;

Hisz neki a nem normális.

Azt képzeli, informális,

Pedig csupán immorális.

Verbális vagy vizuális;

Soha nem lesz aktuális.

Körbevehet, mint a burok,

De hinni akkor sem fogok.

Nem is sejti, mit, miben vét

Nem éri a Hit lényegét.

Bőghet, akár a víziló,

Akkor is tudom, hogy csaló.

Sok emelet buta frázis;

Hazugságból katedrális.

Sunyi korban

Sunyi korban
Placcon táncol
Mindenféle förtelem;
Túlélhetjük, ha akad még
Tiszta,
Fényes

Érzelem.

Sunyi korban

Bölcsességet osztana

A kapcaránc;

Mosoly meg

Hit véd ellene,

Nem kell gépfegyver,

Se sánc.

Sunyi korban

A hatalom

Reggel-este

Hazudik;

Ügyelünk,

Ne jöjjön velünk,

Ne jusson

A kapuig.

Sunyi korban

Profán agyak

Záptojáson

Költenek;

Majd eltűnnek,

De maradnak

Hitek,

Napok

Kék Egek.