Miattad élek

Miattad élek,
Érted,
Általad;
Minden percemmel
Téged 

Áldalak.

Te tartasz csak életben egyedül,

Tied vagyok kívül belül;

Melletted lebegek,

Mint torony fölott a vércse;

Nélküled régen nem lennék már

Füst se,

Hang se,

Lét se.

Tavasszal talán Isten megpihen

Tavasszal talán Isten megpihen;
Ősz fejét két vén tenyerébe ejti,
S elszunnyad az Idő mocsaras partján.
Felébredve tán az villan eszébe,
Miért nem engedi soha az ember,
Hogy segítsen rajta? Miért szalad
Rossz ateista doktrínák után?
Az Idő partján harmatos a rét,

Isten most megcsóválja a fejét.

Talányos tavaszhullámok

Talányos tavaszhullámok

Közt múlt és jövő szivárog.

A jelen szemében  könnyek;

Soha semmi nem lesz könnyebb.

Rövidülnak profán hosszak;

Triumfál a sokkal rosszabb.

Fogcsikorgatás,

Mint régen;

Biztonság már csak

Az Égben.

Felébred sok régi átok;

Talányos tavaszhullámok.

Szomorú tavaszi napon

Szomorú tavaszi napon
Sok holt remény,

Már puszta rom.

Kárörvendő szürke egek

Mögött nehéz jövő lebeg.

Mindent elsózott

A Szakács;

Jöhet még mohácsabb

Mohács.

Élni érték,

Vagy hasztalan;

Ahogy parancsolod,

Uram.

Lárma zúg,

Sivár, monoton;

Szomorú tavaszi napon.

Platón szép kétvilág-elmélete

Platón szép kétvilág-elmélete
Kevesen értik.

Talán senki se.

Hogy mi az Élet?

Mi a Létezés?

Kevés hozzá a profán érvelés.

Hétköznapi dimenzióban élünk,

S nem tudjuk, hogy

Magunk fölébe érünk,

Nem zörög a Létezés,

Nem is gagyog,

De Felelősségünk

Sokkal nagyobb.

Itt csak a látszat,

Ott meg

Az Erő;

Nem tudható,

De megérezhető.

Mindennek vége,

S örök 

Kezdete

Platón szép kétvilág-elmélete.

Álarcos bolsevik dogmák

Álarcos bolsevik dogmák

A levegőt hasogatják.

Szánalmas agymosott sereg

Saját vesztéért nyekereg,

A mérget lelkesen issza,

Osztályharcot hozna vissza.

Szellemi impotencia,

A vége meg:

Non est vita.

Tán hamar lehull az álca,

S minden önjelölt pojáca

Oda megy, ahova való.

Ál-trójai dogma faló...

Sír a tavasz,

Nyög a világ;

Álarcos bolsevik dogmák.

Szeretnék nyugodtan élni

Szeretnék nyugodtan élni,
Nem fillérezni.

Nem félni.

Idehaza,

Sehol máshol,

Világ-hülyeségtől távol,

De a Szerelemhez közel,

Ahol a Lét

Körbeölel.

Toronyóra lánccal nem kell;

Írni,

Élni

Szerelmesen.

Míg életem el nem évül.

Gonosz változások nélkül

Dolgozni,

Szeretni,

Élni;

Szeretnék

Nyugodtan

Élni.