Platón átlátott a szitán

Platón átlátott a szitán;

Bármit szólt sok köpcös titán

Felől hivatali nóta,

Akármit hazudtak róla.

Sok ezer éves a sablon:

Gonosz, aki nincs hatalmon,

De aki éppen kormányoz,

Mindig erkölcsi áldást hoz.

A hatalom ezt lihegte,

Platón egy szavát se hitte.

Csak abban hitt, amiben kell:

Valahol

Létezik

Isten.

Minden propaganda silány.

Platón átlátott a szitán.

Az Életet ma is járom

Az Életet ma is járom,

Örömömet megtalálom.

Hogyha "úri lócsiszárok"

Öntelt szája felém károg,

S undok médiaközhelyek

Manírjában rám nyekereg,

Hogy sokkal fontosabb nálam;

Legfeljebb vonom a vállam.

Életerőm,

Hitem,

Korom;

Hülyékkel nem vitatkozom.

Ballagok az 

Élet hátán;

Sok értelmes

Munka vár rám.

Van

Otthonom,

Drága Párom;

Az Életet ma is járom.

Újra visszaosont a nyár

Újra visszaosont a nyár
Fülig érő szájjal;
Június lepergett. Mától

Már július szárnyal.

Gyorsan újra felkötötte

Hőség-vitorláját;

Fújja már teli torokból

Rekkenő nótáját.

Szélben szálló öröm-rongyok

Most szegre akadnak;

Rejtélyek és válaszutak

Árnyékban maradnak.

Ásító nyugalom pattan

Minden reggel frissen;

Előbb-utóbb majd kiderül,

Mit akar az Isten.

Hazugságból katedrális

Hazugságból katedrális;

Hisz neki a nem normális.

Azt képzeli, informális,

Pedig csupán immorális.

Verbális vagy vizuális;

Soha nem lesz aktuális.

Körbevehet, mint a burok,

De hinni akkor sem fogok.

Nem is sejti, mit, miben vét

Nem éri a Hit lényegét.

Bőghet, akár a víziló,

Akkor is tudom, hogy csaló.

Sok emelet buta frázis;

Hazugságból katedrális.

Sunyi korban

Sunyi korban
Placcon táncol
Mindenféle förtelem;
Túlélhetjük, ha akad még
Tiszta,
Fényes

Érzelem.

Sunyi korban

Bölcsességet osztana

A kapcaránc;

Mosoly meg

Hit véd ellene,

Nem kell gépfegyver,

Se sánc.

Sunyi korban

A hatalom

Reggel-este

Hazudik;

Ügyelünk,

Ne jöjjön velünk,

Ne jusson

A kapuig.

Sunyi korban

Profán agyak

Záptojáson

Költenek;

Majd eltűnnek,

De maradnak

Hitek,

Napok

Kék Egek.

A Pátosz maga az Élet

A Pátosz maga 
Az Élet;

Nincs rá szabály, törvény, képlet,

Nem Isten, ember szeszélye,

Hanem a Lét fő törvénye.

Pátosz a

Biztonság,

Béke;

A Jó minden rezdülése.

Pátosz a Jó szeretete,

A Boldogság szükséglete.

Pátosz nélkül minden profán,

Holmi ateizmus-tanyán.

Pátosz a vágy,

A Szerelem;

Ünnepélyes Csend,

Kegyelem,

A Boldogság képessége,

A felnőtt felelőssége,

Pátosz 

A Hit,

A Születés;

A Kegyelemben létezés.

Pátosz együtt öregedni,

Hinni,

Törődni,

Nevetni.

Pátosz a csendes, szép halál,

Pátosz nélkül minden leáll.

Pátosz nélküli világban

Reményoszlató kocsmában

Profán nemhit farát rázza,

S amit nem ért, magyarázza.

Csak fogyasztás célok nélkül,

A profitszörny sose békül,

Vergődik világba vetve,

Mint jégtáblán barna medve,

Buta bálványoknak áldoz,

S halálában sincsen pátosz.

Doktrínákban pátosz nincsen;

Nem lesz polkorrekt 

Az Isten.

Az Isten sohasem téved;

A Pátosz maga

Az Élet.

Szent László király napja van

Szent László király napja van
A névünnepem;
Itt van velem
Múlt,
Jövendő,
Munka,

Szerelem.

Nagy hőség van.

Talán ma még

Isten is pihen;

Szent László király napja van

A névünnepem.