Státusz-emberek világa

Státusz-emberek világa

Transzcendens síktól elzárva,

Nyomorított értékrenddel,

Amit a média rendel,

Tudománnyal, joggal bántva,

Eszmék? - Drogból előrántva.

Kölcsönösen előnytelen

Csontvázverseny -

Roncstelepen.

Csökken a Hit,

Fogy a bőség,

Betiltva a

Felelősség.

Ami olcsó,

Minden drága;

Státusz-emberek világa.

Atlantisz az örök példa

Atlantisz az örök példa,

Hogy a történelem céda,

Akármikor véget érhet,

Új dimenzióba térhet,

S visszatapsolt emberiség

Amikor új világba lép

Semmi ideológiát

Oda soha nem visz tovább,

Tudatlan lesz, félénk, facér,

S makacs amnéziában él.

Hány világnak lett már vége?

Atlantisz mindnek jelképe.

Hagyomány nincs,

Isten néma;

Atlantisz

Az Örök Példa.

Személyes Identitásom

Személyes 
Identitásom
Nem adom

Semmilyen áron.

Pártba, trágyába nem lépek,

Ahhoz túl rövid az élet.

Hűbér-kötöttségem nincsen,

Függetlennek áld az

Isten.

Van, Akit szeretek,

S szeret,

Élek,

Amíg élni lehet.

Van Munkám,

Van Hitem,

Álmom;

Személyes identitásom.

Rákosi elvtárs szelleme

Rákosi elvtárs szelleme

Nagyon elégedett lenne

Mai globalizmust látva,

Itt találna új gazdára.

Sárkány az összes giliszta,

Minden hazafi fasiszta,

És a haladó hatalom,

Sztálinhoz hasonlít - nagyon.

A bolsevizmus nem fakul,

Nem vész el,

Csak átalakul.

Jót lubickolhatna benne

Rákosi elvtárs szelleme.

Vén szomorú Őszutó

Vén szomorú őszutó,
Elmúlásról álmodó;
Valahol nosztalgiázik
Odafenn
Az Alkotó.

Vén szomorú őszutó,

Falevelet hullató;

Ilyenkor érthetjük meg, hogy

Mégis,

Mégis,

Élni jó.

Vén szomorú őszutó,

Napsütést búcsúztató;

Minden kósza

Kis Reménnyel

Téli álmot

Altató.

Vén szomorú őszutó,

Lelkeket vigasztaló;

Lélektől 

Lélekig érünk.

Júl tudjuk, hogy

Lenni jó.

Vén szomorú őszutó,

Emléket lapozgató;

Sosem szűnik meg szeretni

Bennünket

Az Alkotó.

Külsőkörös büszkeségem

Külsőkörös büszkeségem

Ápolom már nagyon régen.

Mindig a 

Peremvidéken,

Élek;

Mindig is ott éltem.

Beljebb ezután se megyek

Örülök, hogy itt

Élhetek.

Hiénabrancs,

Szekértábor,

Maradjanak tőlem távol.

Nem pályázom,

Nem alkuszom,

Magamat el nem árulom.

Büszke külsőkörös vagyok,

Míg élek,

Az is maradok.

Világ végén, novemberben

Világ végén, 
Novemberben

Jóslat áll jóslattal perben.

Apokalipszis-szuvenír

Hiszékeny vevő után sír.

Fenyegető zord fellegek

Komor ködben sötétlenek.

Műkéz ír a díszlet-égre:
MINDENNEK soha nincs vége.

Csak a megalkuvás öreg,

S a túlerő MINDIG beteg.

Istennek szeme se rebben

Világ végén,

Novemberben.