Hatvanötödik nyaramon

Hatvanötödik nyaramon

Nincs az Életre panaszom.

Van csodálatos

Asszonyom;

Féltem és szeretem

Nagyon.

Van 

Otthonom,

Munkakedvem;

Isten nagyon szeret engem.

A Boldogságot harapom

Hatvanötödik nyaramon.

A hatalom mindig gyáva

A hatalom mindig gyáva,

Tüsszentést is cenzúrázna.

Minden bátor szót megvádol,

Fél az illojalitástól,

Fél, hogy támad új eretnek,

Ordít,

Ne lássák, hogy retteg.

Napot, Holdat is eltérít,

Maga köré falat épít,

Azt képzeli, világot vált,

Ritkán használ,

De sokat árt.

Nem az Isten földi képe,

Csak az Idő tölteléke,

S a parti végén: durák.

A hatalom -

Nyomorúság.

Nem sas, csak pulyka, vagy páva;

A hatalom

Mindig gyáva.

Hatvan fölött már érzékelhető

Hatvan fölött már érzékelhető,
Hogy mi hamis,
S mi igazi

Erő.

Hogy mi az,

Ami még él, és

Kitart,

Hol van mocsár, és

Merre van a

Part.

Már nem számít a talmi hangzavar,

Nem szédít hatalom,

Se hivatal.

Már alig halljuk, mit bömböl a bamba,

Elnyomja lelkünkben

A Lét Harangja.

Ahogy szép csöndben susognak

Az évek,

Már megértettük, mennyit ér

Az Élet.

Hogy mit mond Isten,

Hol lehet jövő;

Hatvan fölött már

Érzékelhető.

Boldogasszony ajándéka

Boldogasszony ajándéka

Nem arannyal teli véka,

Hanem a tiszta

Érzelem;

Isten,

Magyarság,

Szerelem;

S tán az egész 

Emberiség;

Hogy mikor

Kell;

Mikor

Elég.

Már nem csatatérre állás,

Hanem a meg nem alkuvás.

Boldogasszony ingyen adja

Annak, aki elfogadja.

Nem hatalom,

Nem is préda;

Boldogasszony ajándéka.

Amíg élünk, bízni kell

Amíg élünk, 
Bízni kell,
Hinni, hogy majd

Jobb jön el.

Pesszimizmus?

Fél halál;

Jelent ront,

Jövőt zabál.

Panaszkodni?

Rossz cipő;

Nagyobb érték

Az Idő.

Bármi hamis

Nóta zeng;

Az Életünk

Csak Mienk.

Egyszer úgyis

Jobb jön el;

Amíg élünk

Hinni

Kell.

Szivárog velem az Idő

Szivárog velem az Idő
Lassan, csöndesen;
Szeretek,
Dolgozom,
Élek

Békességesen.

Ködös Múlt,

Zavaros Jelen,

Homályos Jövő;

Mindig új zuhatagokra

Talál az Idő.

Idő medrébe a végzet

Sok zátonyt helyez;

Vitorla nincs,

Csak a Szabad Akarat

Evez.

A holtágakban a fátum

Nem legyőzhető;

Bár látszatra szép ott minden,

Meg előkelő.

Fut az Idő,

Mozgásában

Soha sincs zavar;

Bárhol bíráskodhatna, de

Sehol sem akar.

Szeretek,
Dolgozom,
Élek

Békességesen;

Szivárog velem

Az Idő

Békességesen.

Fiatalabb driász átka

Fiatalabb driász átka

Még ráterül a világra.

Régmúltunkon vén ködlepel;

Önmagunkat vesztettük el.

Szanaszét hatalmas nyomok,

De tudományunk toporog

Amnéziával megverve,

Dogmákkal elszigetelve.

Isten tán könnyeket hullat,

Mi meg tapodjuk

A Múltat,

Erkölcsünk elfakult festék,

Vezérünk a kicsinyesség.

Feloldoztatását várja

Fiatalabb driász átka.