Múlik már a Nyár

Múlik már a Nyár,
Sárgul a határ;
Tutaját az Idő Őszre

Kormányozza már.

Nincs polémia,

Csak elégia;

Harmatcseppekből pislog ránk

A nosztalgia.

Már van némi szél,

Minden lúd kövér;

Nyári hőség-diktatúránk

Lassan véget ér.

Múlik már a Nyár,

Augusztusra jár;

Egyre szűkebb úton kocog

Az égi batár.

Múlik már a Nyár,

A vén gólyapár;

Fiókáit készíti a

Hosszú útra már.

Múlik már a Nyár,

Felnő a madár;

Újra kiszámíthatatlan,

Hogy ránk majd mi vár.

Minden véget ér,

Vénül a tenyér;

Újra attól kell félni, hogy

Drágul a kenyér.

Múlik már a Nyár,
Sárgul a határ;
Tutaját az Idő Őszre

Kormányozza már.