Vigyáz ránk a vén
Nyugalom.
Lélekben nő csöndes
Erő,
Megnyúlik a múló
Idő.
Van áldott perc
Szeretetnek;
Az ostobák
Előzgetnek.
Túl odaát,
Fenn a
Hegyen
Figyel minket
A Türelem.
Túlélő Szerelem oson
Késő őszi csend-utakon.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése