Mindörökre itt él velünk.
Nemzedékről nemzedékre
Lelkünkből néz fel
Az Égre.
Hitetlenség tagadhatja,
De el mégsem pusztíthatja.
Bennünk él,
Lelkünkből üzen;
Szimbólum lett,
Többszörösen.
Jöhet bármilyen cenzúra,
Van útjelzőnk
A Régmúltba.
Hivatalos történelem
Nemzedékenként új terem,
A világunk folyvást "halad".
S minden Titok
Titok marad,
S amíg nem léphetünk szintet,
Magunkban őrizzük
Mindet.
Atlantisz
Egy a sok közül;
Csak aki hisz,
Az üdvözül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése