Őszutói meghitt ének;
Csillámlanak az
Emlékek.
Életünknek hosszabb fele
Már Egymásnak van
Szentelve.
Kint fut az Idő,
Eső,
Sár;
Bent Egymás szeretete vár.
Bennem élsz,
Én Benned élek;
Őszutói meghitt ének...
Őszutói meghitt ének;
Csillámlanak az
Emlékek.
Életünknek hosszabb fele
Már Egymásnak van
Szentelve.
Kint fut az Idő,
Eső,
Sár;
Bent Egymás szeretete vár.
Bennem élsz,
Én Benned élek;
Őszutói meghitt ének...
Első látásra kezdődött
Több mint harminc éve,
Első pillanatra tudtuk:
Nem lesz soha vége.
Első alkalommal szállt ránk,
A Szerelem-felhő,
Azóta is minden percünk
Olyan, mint az első.
Lett Otthon,
Két Gyermek,
Maradt
Szerelem és Béke;
Első látásra kezdődött
Több mint harminc éve.
Hatvankettedik évemben
Boldogan,
Istennel szemben.
Nyugodtan nézek az
Égre;
Több a munka,
Évről évre.
Anikóval
Együtt
Megyünk;
Míg vagyunk egymásnak,
Hiszünk.
Boldogan,
Istennek szemben;
Hatvankettedik évemben.
Nagy fekete turulmadár
A Kárpátok ormára száll.
Onnan soha el nem menne;
Látja még, aki hisz benne.
Madárszíve
Ritmusra ver;
Koronát csak ritkán visel.
Fenn a felhő ködgubát sző;
Alant hömpölyög az Idő.
Nagy fekete turulmadár
Az Idő-folyam felett száll.
Látott sokkal jobb időket;
Jobb Múltakat,
Jobb Jövőket.
Kárpátok alatt és fölött
Az Egész sokszor eltörött,
Mielőtt még önkényesen
Megjelent a történelem,
De a bajok tovaszálltak,
És a Részek
Összeálltak.
Nagy fekete turulmadár
Fényes Jövő-sziklára száll.
A turul nem szállhat félre,
Az Időnek nem lesz vége.
Az ősi
Szent
Szép
Otthonban
Lesz majd
Szebben,
Lesz majd
Jobban.
Konföderációra száll
Nagy fekete turulmadár.
Fáradtsági fokozatok
Monoton esője kopog.
Novemberi lucsoktömeg
Áztatja az idegeket.
Múlt fantoma tűnik elő,
Ködben úszik jelen, jövő.
Függönymintás éjszakában
Isten áll esőkabátban.
Állandó buta zaj ropog;
Fáradtsági fokozatok.
Griffes-indás jó lovasok;
Sok kiszáradt szellemtorok...
Zárt ajtó,
Beletört kilincs;
Igazából még nevük sincs.
Hungárok vagy onogurok?
Vagy egyik sem?
Tán magyarok?
Egykor tán szerelmek, vágyak,
Mára csupán néma tárgyak.
Griffes-indás jó lovasok;
Innen el nem távoztatok.
Milyen ételt szerettetek?
Milyen nyelven beszéltetek?
Egykor jurta, lódobogás;
Mára:
Kettős honfoglalás.
Holt vállatokon cipeltek
Egy híres, szép elméletet,
Amely nem volt a tietek,
Talán meg se értenétek...
Griffes-indás jó lovasok,
Kevés tény,
Teória sok...
Fortyognak már a régmúltak,
Beszélni kezdtek a holtak...
Csontvázak lábukra állnak,
Üres dogmák szélbe szállnak.
Téres Kárpát-medencében
Hogyan is volt egykor?
Régen?
Mára belénk ivódtatok,
Griffes-indás jó lovasok....
Evilath szent öröksége
A Lelkünkbe van letéve.
Békét.
Szeretetet
Adni;
Fennmaradni,
Megmaradni.
Amit kaptunk, visszük tovább,
Utódainknak adjuk át.
Magyar Jövő,
Remény,
Béke;
Ez Evilath öröksége.