A besenyőfutás-svindli,
Lassan és nehezen múlt ki.
Öngyilkos ál-történelem
Ilyen bolondgombát terem.
Elátkozott nemzedékek
Tanulták az ökörséget.
Sok forrás nem tudott róla,
Régészet nem igazolta,
Józan észnek mondott ellen,
Mégis ott vigyorgott - fennen,
Mert magyar-fogyatékosság
Óvta az ostoba dogmát.
Sokan megdolgoztak érte,
Hogy kipukkanhasson végre...
Mérgét mind kevésbé hinti
A besenyőfutás-svindli.
Nyár-indító szent Békesség;
Forró napok,
Fényes esték.
Lombkoronás tettvágy éget,
Virul, burjánzik az Élet.
Vágyunk
Szépre,
Igaz
Szóra;
Készülünk
Jövőre,
Jóra...
Reménykedni,
Élni tessék!
Nyár-indító szent Békesség.
Rebrov mester eltávozott...
Maga után nagy űrt hagyott.
Melyik szalmaszál lehetett?
Talán soha nem tudjuk meg...
Háromszoros bajnokcsapat
A mestere nélkül maradt...
Rebrov mester eltávozott;
Eddig nekünk csak jót hozott,
Most pedig, hogy így ért véget -
Hozott jó nagy ijedtséget...
Izgulni lehet most azon,
Ne legyen Fradi-Trianon.
Rebrov mester eltávozott,
Sóhajtunk utána - nagyot.
Köszönjük a három évet;
Sok vágy valósággá érett.
Háromszor nyertünk aranyat,
Sokat fejlődött a csapat.
Rebrov mester eltávozott,
Ránk egy jó csapatot hagyott.
A BL-ben járt a csapat,
Szintet léptünk Rebrov alatt.
Bárki a Fradi edzője,
Csak ne hátra,
Csak előre...
A nyár új dilemmát hozott...
Rebrov mester eltávozott...
Trianoni Európa -
Minket darabolt apróba...
Vén kastélyban kurta kapar,
Bízzon benne, aki akar.
Most is akad perverz ötlet;
Most se tudnak rólunk többet.
Herélt álmok koporsója;
Trianoni Európa...
Trianoni vén kufárok;
Egyre mélyebb lesz az árok...
Mélyülnek a szarkalábak;
Vén koboldok éjjel járnak.
Nem rejti el idő-paplan,
Ami megbocsáthatatlan...
Trianoni vén kufárok;
Világotok elszivárog...
Hatalom, arrogancia -
Végleg eltűnik majd tova.
Földeteken köd kavarog;
Sírban lesztek - hontalanok.
Azt az árkot ti ástátok;
Trianoni vén kufárok.
Észrevétlen jött el a Nyár,
Minden Remény glédába áll.
Összegyűlnek,
Tanakodnak,
Vajon idén mire jutnak?
Bár a Nyár nagyon szeszélyes,
De az össze Remény vérmes.
Észrevétlen jött el a Nyár,
Remény-tábornok szalutál.
Újjászületik a Lélek,
Sorbaállnak a Remények.
Elkezdődik végre a Nyár,
Minden Remény
Örömre vár.
Griffes-indás régi népek
Lassan magyarokká érnek.
Szlávosító jelszavakat
Az Idő csöndben letagad.
Foszladozó dogma-falak
Mögött halvány körvonalak...
Nagy túlélők ám a Tények...
Griffes-indás régi népek...
