Hercules térképet szemlél

Hercules térképet szemlél;
Nézegeti, kitől nem fél.

Egyik szélen Tirünsz vára,
A másikon Trója állna...

A lap tetején Trákia,
Alul a fáraók hona.

Hercules térképet szemlél;
Mítoszból kitörni remél.

Szúnyog-rigmus

Vad nappali hőség után
Dühödt szúnyogtömeg csap rám.

Inváziós fullánk-üteg;
Marnak bokát, vállat, fület.

Zümmögő légi haderő,
Miniatűr atomfelhő.

Égő vörös kis pontocskák;
Vakarózik a fél világ.

Hirtelen jött pogány meleg

Hirtelen jött pogány meleg
Kókadt lombokkal enyeleg.

Flaszter ásít forró közön;
Égig ér a szúnyog-özön.

Múlt pihen az Élet-hegyen;
Ásítva bólint a Jelen.

Hirtelen jött pogány meleg;
Jövőt koldulnak az egek.

Szúnyogokban bővelkedő júniusi éjszaka

Szúnyogokban bővelkedő
Júniusi éjszaka;
Sötét égen vakarózik
Az öreg Hold egymaga.

Tétova szél szárítgatja
Az éjszaka bocskorát,
Pihen a vén látóhatár,
Mint egy üres nagykabát.

Nyújtózkodik fel az égbe
Egy magányos, szép fenyő,
Úgy tűnik, hogy maholnap a
Világűr fölébe nő.

Kora Nyár, zümmögő hőség,
De mégis - harmónia;
Szúnyogokban bővelkedő
Júniusi éjszaka.

Verőfényes Pünkösd-napon

Verőfényes Pünkösd-napon
Nap táncol vén Múlt-falakon.

Jelen nyújtózik erőben,
Ifjú Jövő születőben.

Esős, komor napok múlnak,
Jóslatok semmibe hullnak.

Verőfényes Pünkösd-napon
Nyár kopog az ablakokon.

Árad a teremtő Erő,
Reszket a forró levegő.

Csoda lebben Mítosz-fokon;
Verőfényes Pünkösd-napon.

Nyarat hozó Pünkösd napja

Nyarat hozó Pünkösd napja
A rosszkedvet kikacagja.

Kitárja lelkét, aki él,
Vidáman susog a levél.

Kurta lett az égi szakáll;
Harsányan zeng az ifjú Nyár.

Nyarat hozó Pünkösd napja
A gyávaságot kacagja.

Rettegni: önkéntes halál,
De - életre szólít a Nyár.

Nyarat hozó Pünkösd napja
Az árulást is kacagja.

Élet-csodát más nem tehet,
Csak tiszta lelkiismeret.

Jövőt Jókedvünkhöz szabja
Nyarat hozó Pünkösd napja.

Kiüresedett egy életmodell

Kiüresedett egy életmodell...
A szemünk láttára...
Európában...
Lelkét, ami volt - sokat küzdött érte...
Csillogó profán
Hullára
Cserélte...

A holt profánra Isten sem figyel;
Kiüresedett egy életmodell...

Európa túlkoros óvodás;
Játékszere - az önfelszámolás.

A lélektelenség tétet emel:
Kiüresedett egy életmodell.

Szegény, gyermekké rekedt Európa...
Azt hitte,
Nem kell Isten,
Felelősség,
A multikulturális varjúhad
Reggelre csalogánnyá nemesül,
S a pénz majd mindent megold
Egyedül...

Az Élet csak profit-vakáció,
Meg lila gender-evolúció,
És jó pénzért a híres tudomány
Majd eret vág a vén halál nyakán...

Profán az Égbe soha nem emel...
Kiüresedett egy életmodell...

Kultúra,
Gazdaság,
Mindennapok;
Hányinger,
Lila füst,
A Lét sajog...

Minden adósságot
Fizetni kell...
Kiüresedett egy életmodell...

Gyermek-Európa
Sajog...
Temetni majd a muszlim fog...

Még itt vagyunk.
Lehet szeretni,
Élni...
De ne akarjuk többé
A nyugatot
Utolérni...