Mi most a Hazaszeretet?

Mi most a Hazaszeretet?
Egyedül csak emlékezet?

A közelmúlt hagyománya,
Aminek már nincs hatálya?

Korhadó, halott szalmaszál,
S a haladás útjában áll?

Nem hiszem.
Éltető erő;
Piacelvnek - nem érthető.

Mi most a Hazaszeretet?
Talán régészeti lelet?

Nacionalista manír,
Amit a jövő felülír?

Repedezett, rossz mérföldkő,
Amit elkoptat az idő?

Nem az.
Mindig újra éled;
Túléli a "modernséget".

Mi most a Hazaszeretet?

Híd Múltból a Jelen felett.

Szerelem, Hazaszeretet;

Általuk vagyunk Emberek,

Befogadói az Égnek,

Részei a Közösségnek.

Mi most a Hazaszeretet?

Nélküle az Ember - gyerek.

A világ, ha nincsen Haza,

Csupán egyedek halmaza,

Abortuszok birodalma,

Ahol műanyag az alma.

Mi most a Hazaszeretet?

Nem engedni el a Kezet,

Amit a Múlt nyújt ki Neked,

Ami Jövő felé vihet,

Múltat,

Jelent

Kézen fogod;

S megmaradnak a Távlatok.

Mi most a Hazaszeretet?

Felnőttnek való Felelet.

Hitben való szent erősség,

Megélhető Felelősség.

Család,

Nemzet,

Emberiség;

Élet,

Szeretet,

Menedék...

Mi most a Hazaszeretet?

Emberségnek - arany keret.

Közös örömnek Hazája,

Cselekvésnek méltó pálya.

Kik lehettek a pannonok?

Kik lehettek a pannonok?
A Múlt hallgatag és konok...

Sokáig itt éltek, haltak,
Ránk talán semmit sem hagytak?

Pannónia? Csupán ennyi?
A nevükön kívül semmi?

Hová tűntek a pannonok?
A Múlt hallgatag és konok.

Letaglózta őket Róma..
Aztán? Beolvadtak volna?

Nevük néha fel-felbukkan,
Mint árnyék a zivatarban....

Hová lettek a pannonok?
A Múlt hallgatag és konok.

Mikor a longobárd hadak
Itáliába vonultak,

Pannonok is mentek velük...
Vagy mégsem?
Csupán a nevük?

Kik lehettek a pannonok?
A Múlt hallgatag és konok...

Itt születtek, haltak, éltek...
Miféle nyelven beszéltek?

Nem voltak sem "pannon-szlávok",
Sem pedig "pannon-germánok"...

Kik lehettek a pannonok?
A Múlt hallgatag és konok...

Új leletek azt sugallják,
Hogy mások lehettek inkább...

Méd vagy tán parthus kapcsolat
Hagyott ránk markáns nyomokat...

Kik lehettek a pannonok?
A Múlt hallgatag és konok...

Miféle életet éltek?
Miféle nyelven beszéltek?

Elődeink lehettek-e?
Bennünk máig élhetnek-e?

A Múlt hallgatag és konok?
Kik lehettek a pannonok?

Az önmagával határos ország

Túl határon,
Horizonton
Fel-felsejlik
Valami...
Túl a hétköznapi gondon,
Túl profánon,
Hazugságon,
Túl a szürke messzeségen
Meg-megszólal valami...
Néha-néha hallani...

Szinte bármilyen irányban
Teszem ki a lábam,
Talpam alatt ott jajong
A régi Magyarország,
A teljes Magyarország.

Horvátország a kivétel,
Meg Szlovénia,
Mivel ezek az országok
Nem a Magyar Királyságnak,
Csupán a Szent Koronának
Voltak hajdan tagjai...

Túl határon,
Horizonton
Fel-felsejlik
Valami...

Szétosztották,
Felszabdalták,
Haveroknak darabolták,
De hiába,
Bennünk ma is él.
Létezni fog,
Míg szívünkben
Zuborog a vér...

Szinte bármilyen irányban,
Cipőnk nyomát bárhová tegye,
Itt is,
Ott is,
Valamelyik
Régi vármegye...

Azt hiszik, hogy
Elosztották,
Elcsatolták,
Ide-oda hordták,
Mégis körülvesz még ma is,
Lélekben sértetlenül
A régi Magyarország...

Túl határon,
Horizonton
Fel-felsejlik
Valami...

Aki figyel,
Meg is fogja
Hallani...

A turulmadár szelleme
Itt is,
Ott is
Ott szálldos...
Az országom
Több oldalon
Önmagával
Határos...

Túl határon,
Horizonton
Fel-felsejlik
Valami...

Jó lélekkel,
Jó reménnyel
Meg is kéne hallani...

Mint üstököst
A csillámló uszálya,
Úgy vesz körül bennünket
A régi Magyarország
Fénylő aurája...

Túl határon,
Horizonton
Fel-felsejlik
Valami...

Ideje már...
Ideje már...
Ideje meghallani...

Profán nyakkendők,
Frakkok
Locsogtak,
Területrablókkal
Fontoskodtak,
Elvetettek
Mindenféle tisztességes elvet,
Azt képzelték,
Felülírhatják a Történelmet...

Túl határon,
Horizonton
Fel-felsejlik
Valami...

Létezik még
Sose hal meg,
Ideje meghallani...

Sose szabad megtagadni,
Leírni,
Elvetni...

Konföderációban fog majd
Újjászületni.

Régi tengeri királyok

Régi tengeri királyok
Járták hajdan a világot.

Múltjukat csak Gaia érzi,
Nyelvüket mítosz sem érti.

Az égen más Hold barangolt,
Még Atlantisz is jövő volt.

Régi tengeri királyok
Ismertek régi világot.

Jégkorszakok jöttek-mentek,
Velük ők is útra keltek.

Térképeik másolatát
Nemzedékek torzították.

Régi tengeri királyok
Járták a régi világot.

Tengerpartok másutt voltak,
Hegyek másutt tornyosultak,

Más madarak ültek a fán,
Más volt a Szent, más a profán.

Régi tengeri királyok;
A vén Idő rájuk hágott,

Elbizakodott az ember,
S elnyelte végül a tenger.

Mindörökre jégbe fagytak,
Ránk még sírokat se hagytak...

Végzet?
Spirál?
Vagy csak átok?
Régi tengeri királyok...

Filozófia-síkokon...

Filozófia-síkokon

Minden felelet monoton.

Csupa rezgés minden elem,

Az sem biztos, hogy létezem.

Tegnapokon, holnapokon,

Száll az idő - minden fokon.

Entrópia szürke poron...

Filozófia-síkokon....

Július van, nagy meleg

Július van, nagy meleg,
Tikkadnak az emberek,
Horizont távol sarkában
Álmos felhő
Szendereg.

A Nap orcája kerek,
Szférák zenéje pereg,
Nem tudni még, a Jövendő
Vajon merre
Tekereg.

A kursaneci erdőben...

A kursaneci erdőben..
Szép novemberi időben

Ezerhatszáz-hatvannégyben
Nem volt a krónika ébren...

Mindmáig azon a helyen
Bóbiskol a Történelem...

A kursaneci erdőben...
A Nap éppen lemenőben...

Sűrű fák közt árnyék-falak...
Gyilkosok vadkant játszanak...

Zrínyi bán nem marad élve,
Történelmünk siklik félre....

Végzet újuló erőben
A kuraneci erdőben...