Szakad az eső;
A világnak előbb-utóbb
Kopoltyúja nő.
Az udvar, a kert, az utca
Lucskos és sivár,
Eltünteti hó-pompáját
A vén Január.
Fényes fehérségből tócsák,
Lottyadt, szennyes,
Durva fagy dicstelen vesztét
Gyászolja a sár.
A gonoszság hatalommal,
Vad fénnyel köszön,
Végzete mindig szánalmas:
Sár, eső, közöny.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése